A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint már folyik a pályázatok előkészítése, az első felhívások ősszel jelenhetnek meg, míg a következő évek felhívásainak tervezése és egyeztetése már folyamatban van.

A vidékfejlesztési program megvalósítására 2020-ig mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre.

Megjelent a Vidékfejlesztési Prgram Kézikönyv

Elérhető és letölthető a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vidékfejlesztési Programot bemutató új kamarai kézikönyve, amely az országban elsőként ad átfogó és hiteles tájékoztatást a lehetséges pályázók számára az új Vidékfejlesztési Programról.


A legfontosabb fejlesztési célok közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként az olyan munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás. A tervezet a kis- és közepes – főként családi – gazdaságok támogatását helyezi előtérbe, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és a legtöbb embert foglalkoztatják.

A program haszonélvezői a birtokpolitikai határ alatti mérettel rendelkező gazdaságok lesznek, a támogatások mintegy 80 százaléka érkezik hozzájuk. A teljes keret több mint 40 százalékát fordítja a kormány a munkahelyteremtő beruházásokra, mint például az élelmiszer-feldolgozó ipar technológiai, erőforrás-hatékonyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseire, a kertészeti és az állattenyésztési ágazatokra. Emellett stratégiai célként szerepel a programban a mezőgazdasági vízgazdálkodás és az öntözésfejlesztés.

A családi vállalkozások mellett az új támogatási időszak egyik legnagyobb nyertesei a fiatal, pályakezdő gazdálkodók lesznek. A kormány elkülönített összegekkel, nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus alprogram keretében segíti a képzett, ifjú gazdákat.

Új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására 38 milliárd forint áll rendelkezésre, ezen felül közel 40 milliárd forint fordítható a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek beruházásainak támogatására.

Mire mennyi jut?

Az Európai Bizottság által 2015.08.10.-én elfogadott magyar vidékfejlesztési operatív program keretében 2020-ig – 300-310 forintos euró árfolyammal számolva - 1300 milliárd forintot lehet vidékfejlesztésre fordítani. Ezen összeg felosztása az alábbiak szerint alakul:

• az agrár-környezetgazdálkodási programra 190 milliárd Ft,
• az ökogazdálkodók támogatására 60 milliárd Ft
• az állattenyésztés fejlesztésére 75 milliárd Ft,
• a kertészetre 72 milliárd Ft,
• a kisméretű terménytárolók és szárítók fejlesztésére 20 milliárd Ft,
• erdőgazdálkodásra 100 milliárd Ft,
• a védett, őshonos és veszélyeztetett állatfajták genetikájának megőrzésére 18 milliárd Ft,
• tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásokra 27 milliárd Ft,
• a kistermelők piacra jutási lehetőségeit segítő tematikus alprogramra, a rövid ellátási láncok szervezésére több mint 17 milliárd Ft.
• a mezőgazdasági termelés és feldolgozás támogatására mintegy 800 milliárd forint áll majd rendelkezésre,
•  ebből 200 milliárd forintot szántak a kis- és közepes méretű élelmiszeripari vállalkozásoknak, illetve birtokmérettől függetlenül a mezőgazdasági üzemeknek.

Mi várható?

• Még idén kiírják az állattenyésztési és kertészeti pályázatokat.

• A korábbiaktól eltérően a fiatal gazdáknak minden pályázati formánál elkülönített összeg áll rendelkezésükre, emellett az induló támogatást is igényelhetik: a fiatal gazdák induló támogatására 38 milliárd Ft, célzott beruházásaik támogatására további 39 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre.

A beruházásoknál alapesetben a projektérték 50 százaléka lehet támogatás, ám ha a termelők konzorciumban pályáznak, akkor 60 százalék.

A közép-magyarországi régióban azonban 40 százalék a támogatás intenzitás.

A vidéki térségek – vagyis a 10 ezer fő alatti települések, illetve tanyás városok – fejlesztésére 214 milliárd forintot különítettek el a programban. Ebből 86 milliárd kizárólag a kistelepülések kisebb infrastruktúra-fejlesztéseit, például a szennyvízkezelést, illetve a multi funkciós közösségi terek kialakításával az alapszolgáltatások bővítését szolgálja majd. A LEADER-programra 64 milliárd forint jut.

Az Európai Bizottság 2015 08.11.-én hivatalosan elfogadta a Vidékfejlesztési Programot (VP), így közel 1300 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2020-ig a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és az élelmiszeripar területén.

A legfontosabb fejlesztési célok közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban, főként az olyan munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás. A tervezet a kis- és közepes – főként családi – gazdaságok támogatását helyezi előtérbe, hiszen e vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és a legtöbb embert foglalkoztatják.

Főbb támogatott fejlesztési ágazatok:

• állattenyésztés,
• zöldség és gyümölcstermesztés valamint kertészet,
• élelmiszer-feldolgozás,
• fiatal gazdálkodók.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint az első felhívások ősszel jelenhetnek meg mégpedig a kertészeti és állattenyésztési ágazatban (valószínűleg utoljára) az állattenyésztés keretében a trágyatároláshoz kapcsolódó eszközök és ingatlanok, valamint a kisméretű terményszárítók beszerzéséhez lehet támogatást igényelni

Kapcsolódó cikkeink:

• Pályázatok
• 2015-ben megjelent pályázatok
• Széchenyi Hitelek Uniós pályázatok